Veszélyek
Bolhák (Ctenocephalides spp.) és kullancsok (Dermacentor reticulatus) okozta fertőzések gyógykezelésére.
A kifejlett bolhákkal való újrafertőződést megakadályozó inszekticid hatás legfeljebb 8 hétig tart. A termék legfeljebb 4 hétig tartó akaricid hatással rendelkezik kullancsokkal szemben (Rhipicephalus sanguineus, Ixodes ricinus, Dermacentor reticulatus). Ha a készítmény alkalmazásakor fennáll egyes kullancs-fajokkal való fertőzöttség, (Rhipicephalus sanguineus és Ixodes ricinus), a megtelepedett kullancsok nem feltétlenül pusztulnak el 48 órán belül, ez az időszak egy hétre is kitolódhat. A készítmény alkalmazható bolhacsípés okozta allergiás bőrgyulladás (Flea Allergy Dermatitis, FAD) gyógykezelési stratégiájának részeként, amennyiben a diagnózist az állatorvos megerősítette.
Szívférgesség
Egy potenciálisan halálos betegség, melyet a Dirofilaria Immitis fonálféreg okoz. A féreg fejlődésekor is szükség van a szúnyogokra melyek aztán vérszíváskor fertőzik meg az állatot! Ezután 6-8 hónappal fejlődnek ki a felnőtt férgek.
Fogékonyak a kutyák, a macskák, vadon élő ragadozók és az ember is! A fertőzött kutyák, cicák tüneteit a kifejlett, szívbe vándorló férgek okozzák, melyek elzárhatnak nagy artériákat, illetve károsíthatják a szívet, melynek elhullás a vége! A sok halott féreg a vérpályában trombózist okozhat. Emberben nem alakul ki a felnőtt féreg, de a lárvák vándorlásukkal okozhatnak enyhébb, súlyosabb tüneteket!
A megelőzésre kell fektetni a hangsúlyt, mert jelenleg meggyógyítani az állatot nem lehet!
Veszettség
A veszettség egyike a legrégebben ismert fertőző betegségeknek. Kevesen tudják, de mai ismereteink szerint az ember és állatok klinikai tünetekben megnyilvánuló veszettsége gyógyíthatatlan!
A kutyák veszettségének első ismert leírása i.e. 23. századból származik. Hammurabi törvényei között található az a rendelkezés, amely 40 ezüst sékel megfizetésére kötelezi a veszett kutya tulajdonosát abban az esetben, ha a kutya megmart valakit és az illető meghalt. Érdekessége a törvénynek, hogy a büntetés csak 15 ezüst sékel volt abban az esetben, ha az áldozat szolga volt.
A betegség elleni küzdelem történetének egyik legfontosabb eseménye 1885. július 6-án este zajlott le L. Pasteur laboratóriumában, ahol megkezdték a 9 éves Josef Meister vakcinázását. A kisfiút 60 órával korábban 14 helyen mart meg egy veszett kutya. Az orvosi vélemények szerint állapota menthetetlennek bizonyult. Pasteur 15 nap alatt 13 alkalommal vakcinázta a kisfiút, aki ennek hatására megmenekült a betegségtől. Az esemény nemcsak azért tudománytörténeti jelentőségű, mert a fertőződést követően végezték az oltást, hanem azért is, mert tudatosan szelídített kórokozót használtak. Ezután Európa minden területéről kezdtek özönleni a veszett ebek által megmart emberek Pasteur laboratóriumába. Veszett farkas támadását túlélt orosz földművesek meggyógyításáért az orosz cár érdemrendet és pénzadományt küldött a tudós számára, amely megvetette az alapjait a mai Pasteur-intézetnek. A fertőző betegségek elleni küzdelem történetében ezzel új korszak kezdődött.
Az ebek veszettség elleni oltása nem bizonyult egyszerű feladatnak, a vakcina hazai kidolgozásában Aujeszky vállalt meghatározó szerepet. Magyarországon kötelezően először 1933-ban, a cserkész világtalálkozóra érkezett látogatók védelme érdekében rendelték el az ebek vakcinázását Gödöllőn és környékén. A kedvező tapasztalatok alapján 1934-ben a pásztorebek, majd 1942-ben az ország összes ebének kötelező védőoltását rendelték el.1943-ban Schwanner a következőket állapította meg: „évenként megismétlődő védőoltással sikerült a veszettséget teljesen kiirtani, ami elsősorban az oltóanyag kifogástalan minőségének, másodsorban az oltások tökéletes megszervezésének és végrehajtásának, harmadsorban pedig annak köszönhető, hogy az oltás mellet egyéb állategészség-rendőri szabályokat is fenntartottunk, sőt fokozottabban hajtottuk végre”.
Napjainkban a megelőzés a legfontosabb teendőnk. Az ebek és egyéb állatok védőoltása, a rókák orális immunizálása, a felvilágosítás és ismeretterjesztés.
A kiskutyákat először három és négy hónapos koruk között kell beoltatni veszettség ellen, majd fél éven belül és onnantól pedig évente. Sokszor felvetődik a kérdés, mi van a macskák oltásával? Magyarországon a macskák veszettség elleni oltása nem kötelező, de ajánlott. Főleg a kijáró házi cicákat célszerű oltatni, hiszen nem tudhatjuk napközben milyen kóbor állatokkal találkozik és kerül érintkezésbe.
A veszettség elleni védőoltást több módon adathatjuk be kedvencünknek. Sok településen lehetőség van a soroltást igénybe venni, ahol szervezetten, kampányszerűen kerülnek az ebek beoltásra. Itt nyilvántartásba veszik állatunkat, az oltási könyvébe regisztrálják a megkapott védőoltást. Ennek helyét és idejét, a helyben szokásos módon meghirdetik, továbbiakról az illetékes jegyzőnél tudunk érdeklődni.
Lehetőség van az általunk választott állatorvosi rendelőben beadatni a védőoltást, ide el kell vinnünk kedvencünket és ugyancsak regisztrálás után megkapja az oltást. Azokat a kutyákat melyek szállítása nem oldható meg (testméret, habitus stb.) a tartási helyen is lehet oltatni. Ebben az esetben az ott működési engedéllyel rendelkező állatorvost kell megkérni a háznál oltás elvégzésére.
A legfontosabb, hogy bármelyik módszert is választjuk, évente egyszer kedvencünk kapja meg a veszettség elleni oltást! Ez a mi érdekünk is.
Teendők harapás esetén
Állattámadás, vagy harapás esetén azonnal forduljunk orvoshoz, aki sebeink ellátásán kívül az ANTSZ bevonásával hatósági eljárást kezdeményez az eb megfigyelésére. Ha a mi kutyánk harapott, haladéktalanul keressük fel állatorvosunkat a további teendőkkel kapcsolatban. Ilyen esetben a hatósági állatorvos 14 napos megfigyelést folytat le a veszettség kizárása érdekében.
Bolhaallergia
Házi kedvenceink allergiás bőrbetegségei három fő csoportba sorolhatók:
bolhacsípés okozta allergiás bőrgyulladás (BAD)
atópiás bőrgyulladás
eleségallergia
A bolhák leküzdése nemcsak higiéniai szempontból fontos számunkra, hanem egy lényeges betegség, a bolhacsípés okozta allergiás bőrgyulladás (BAD) megelőzése illetve kezelése miatt is elengedhetetlen.
A BAD kialakulásáért a bolha nyálában bizonyos immunológia reakciót előidéző anyagok, illetve az állatok immunrendszerének egyedi érzékenysége tehető felelőssé. E két tényező együttes előfordulásakor vagyis ha egy arra érzékeny kutyát bolhacsípés ér - igen intenzív reakciókra számíthatunk.
Legelsőként szinte szünet nélküli vakaródzás figyelhető meg test szerte, illetve gyakran. nagy kiterjedésű összefüggő szőrhiányos terület láthatóaz állat hátágyéki szakaszának bőrén.
Fontos megjegyezni, hogy ezeken az állatokon bolhákat csak kivételes esetben találunk, mivel az intenzív vakaródzás miatt az élősködő nem képes a testfelszínen hosszabb ideig tartózkodni. Mivel a bolhanyállal szemben áthangolódott szervezetben akar egyetlen bolha csípése is elegendő ahhoz, hogy allergiás rohamot, súlyos bőrbetegséget kiváltson, a gyógykezelés és egyben a megelőzés alapvető kérdése a bolhák távol tartása a kutyáktól.
A képet jelentősen súlyosbíthatja a vakart területeken megjelenő másodlagos bakteriális bőrgyulladás, mely a vakaródzás, mint mechanikai irritáció következménye. Ekkor az állat bőre gennyes, bűzös, pörkökkel fedett lehet a szőr teljesen kihullhat, lázas állapot léphet fel.
Nos, mindezek elkerülése céljából fontos a bolhák elleni védekezés, melyre kiváló gyógyszerek állnak rendelkezésünkre. Ezeket az ún. „spot on” készítményeket csak az állat hátának bőrére kell juttatnunk és problémáink minden remény szerint megoldódnak.
A másodlagos bakteriális fertőzés ellen antibiotikum kúrát alkalmazhatunk, a kínzó viszketésre antihisztamin tartalmú készítmények, a gyulladás mérséklésére súlyosabb esetben szteroid gyulladáscsökkentők javallottak. Kedvencünk bőrét különböző fürdető szerekkel illetve egyéb külsőleg használatos bőrgyógyászati készítményekkel hozhatjuk rendbe.
A bolhák fészkei, illetve különböző fejlődési alakjai az állat környezetében találhatók meg, így nem szabad megfeledkeznünk ezen területek tisztításáról, fertőtlenítéséről sem!
Külső élősködők
Egyik kedves kutyatartó megijedve hívott,hogy kutyájának szemhéján egy hatalmas kullancsot talált és nem tudja mit tegyen.
Az enyhe tél következménye, hogy a külső élősködők bolhák, . kullancsok, atkák- szinte egész évben veszélyeztetik kedvenceinket. Ezek az élősködők szoros kontaktusban vannak állatainkkal és sok betegségei terjesztenek. Védekezni leghatékonyabban megelőzése lehet, ha már kedvenceinkre vagy környezetükbe jutottak, akkor irtani kell őket.
A külső élősködők csípésükkel, vérszívásukkal kórokozókat juttatnak állataink szervezetébe és enyhébb vagy végzetes betegséget okozhatnak.
A kullancsok a legveszélyesebbek, számtalan egysejtű véglény, baktérium és vírus hordozói lehetnek. Biztos sokan hallottak már a Lyme-kórról, a különböző vírusos agyhártyagyulladásokról es a Babesia-fertőzésről, melyek közül tíz kullancsból hatban megtalálható valamelyik kórokozója.
A bolhák különböző féregpetéket, egysejtű véglényeket és az ún. macska-karmolási betegség kórokozóját terjeszthetik.
A védekezésre külső fürdető szerek, nyakörvek es ún. spot on készítmények állnak rendelkezésre nagyon széles választékkal. Érdemes odafigyelni a garantált hatás időtartamára, mivel egy fürdető szerrel csak pillanatnyi eredményt érünk el, a spot on készítmények 1-2 hónapos hatást biztosítanak, míg a megbízható márkájú nyakörvek akar 6-8 hónapig is hatásosak lehetnek
Az állaton megtálalt kullancsot célszerű minél: hamarabb eltávolítani, mivel 32 óra után már nagy valószínűséggel megindul a korokozók ürítése. Egy kullancskiszedő kanállal, vagy szemöldökcsipesszel ragadjuk meg közvetlenül a bőrfelület felett es óvatos csavaró mozdulattal távolítsuk el. Ellenőrizzük, hogy semmilyen része sem maradt bent az élősködőnek a sebben, majd fertőtlenítsük a csípés helyét. Indokolt esetben forduljunk állatorvosunkhoz segítségért.
Sétáink során, ha bozótos, erdős területen járunk akkor már előre védekezzünk a fent említett szerekkel, hiszen az élősködők itt sokkal gyakrabban fordulnak :elő. Sose felejtsük el,hogy ezek a élősködők az emberek bőrén is szívesen megtelepednek, tehát nem csak kedvenceinket hanem magunkat is védjük irtásukkal.
A toklász
Bizonyára sok olvasónak ismerős kifejezés a „toklász”, a főként réteken található pázsitfűfélék jellegzetes alakú növényi része. Kedvenceinkkel töltött sétákon vízparton, mezőkön, magas aljnövényzetű területeken fokozott óvatossággal kell lennünk, különösen hosszúszőrű fajta esetén.
A toklász jellemzően a lábvégeken az ujjak között, fülkagylón, a külső hallójáratban, ritkán az orrüregben fúrja magát az állat szervezetébe. Behatolás után - szerkezetéből adódóan- egyre mélyebb csatornát alakít ki, mely során a rajta felhalmozódott baktériumok gennyes gyulladást hoznak létre.
Ez az állapot lehet tünetmentes, de gyakran markáns szimptómákkal találkozunk, mint egy fülbe fúródott toklász esetén az adott terület rendkívüli érzékenysége, fejrázás, ferde fejtartás, illetve a külső hallójárat makacs gyulladása. Ujjak közé behatolt toklász esetén az állat a adott mancsát nyalja, rágcsálja, a végtagot nem terheli megfelelően. Elhanyagolt esetben a környező szövetek elhalása miatt tartós-sántasággal kell számolnunk.
Mindezen problémákat megelőzhetjük, ha néhány apró intézkedésről nem feledkezünk el. Távolítsuk el a szőrszálakat a hallójáratból, illetve a fülkagyló belsejéből, a szőrt nyírjuk ki az ujjak közül, az említett területekre fokozottan legyünk figyelemmel. A séta befejeztével mindig tartsunk alapos ellenőrzést az egész testfelületen toklász, kullancs után kutatva.
Amennyiben mégis észlelnénk a fent említett tünetek egyikét, forduljunk állatorvoshoz. Az egyszerűbb esetek percek alatt megoldhatók. Egy sebkutató szonda segítségével lokalizáljuk a járatot, majd egy idegentest-fogóval megragadjuk és eltávolítjuk a toklászt, a járatot fertőtlenítjük. A beavatkozáshoz fájdalomcsillapításra. illetve az állat bódítására lehet szükség.
Komolyabb esetekben teljes sebészi ellátás szükséges. Altatásban, izolálás és sebfeltárás után a toklászt az állatorvos eltávolítja, a sebet zárja, vagy ha indokolt, nyitottan kezeli. Mélyre hatolt toklászok esetén ún. draincső beültetésére is szükség lehet, mely a sebüregben felhalmozódó váladék kijutását segíti. A beavatkozás során kedvencünk gyulladáscsökkentőt, fájdalomcsillapítót és antibiotikumot is kap.
